"Jött-múlt fölöttem az idő napról-napra. Minden lépése új reményt, új emlékeket hozott, s lassankint belekötött engem a megszokott örömök menetébe. Fájdalmam engedett; de jaj, nyomába nem ugyan új fájdalom, hanem új fájdalmak vetése lépett. Mi lehetett ugyanis oka ama fájdalom akadálytalan és mélységes belémhatolásának, ha nem az, hogy homokra állítottam lelkivilágomat, mikor a mulandóhoz úgy ragaszkodtam, mintha nem volna mulandó." /Szent Ágoston/
2014. augusztus 1., péntek
how can be the pain so timeless if time is on your side?
Mit ér egy év? Kérdezd meg a bukott diákot. Mennyit ér egy hónap? kérdezd meg az anyukát, aki épp egy koraszülött csecsemőt hozott a világra. Mennyit ér egy hét? Kérdezd meg a hetilap egyik szerkesztőjét. Mennyit ér egy óra? Kérdezd meg a randira váró szerelmeseket. Mennyit ér egy perc? Kérdezd meg attól, aki lekéste a vonatot. Mennyit ér egy másodperc? Kérdezd meg attól, aki éppenhogy túlélt egy balesetet. Mennyit ér egy századmásodperc? Kérdezd meg attól, aki az olimpián ezüst érmes lett. Jegyezd meg: az idő senkire se vár! Becsüld meg, ne értelmetlenségekre pazarold!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése