Túlélem ezt is majd valahogy, időm az van, én még várhatok.

Kínos mosolyra görbül a szám,
Mit is mondhatnék ezután? Furcsa évek.
Kérdésed, köszönöm jól vagyok,
bár állva hagytak az évszakok.
Azért még élek, még élek.

Jóbarátok maradnak el,
a kudarc senkit nem érdekel.
Még mindig érzem.

Túl nagyot fordult a világ,
bár lehet, hogy mindez ostobaság.
Lehet, hogy mégsem, vagy mégsem.

Tudod,
talán maradt még valami,
talán akad még valaki.
Ez ami a lényeg, ó ezek a furcsa évek!
Lehet egy olcsó ponyvaregény,
talán éppen Te vagy én,
ez ami még éltet.

Talán maradt még valami,
Talán akad még valaki.
Ez ami a lényeg, ó ezek a furcsa évek!
Lehet egy olcsó ponyvaregény,
Az sem baj ha csak Te meg én,
ez, ami még éltet.

Túlélem ezt is majd valahogy,
időm az van, én még várhatok.
Mit tehetnék, furcsa évek.
Kérdésed köszönöm, megvagyok,
bár jöhetnének már jobb napok,
azért még élek, még élek.

Tudod maradt még valami,
Tudod akad még valaki.
Ez ami a lényeg, ó ezek a furcsa évek!
Lehet egy olcsó ponyvaregény,
Talán éppen Te vagy én,
ez ami még éltet.

Tudod,
talán maradt még valami,
talán akad még valaki.
Ez ami a lényeg, ó ezek a furcsa évek!
Lehet egy olcsó ponyvaregény,
talán éppen Te vagy én,
ez ami még éltet.

Talán maradt még valami,
Talán akad még valaki.
Ez ami a lényeg, ó ezek a furcsa évek!
Lehet egy olcsó ponyvaregény,
Az sem baj ha csak Te meg én,
ez, ami még éltet.